Ellenőrző lista használt babetta vásárláshoz

Ha első motorkerékpárnak használt motort veszünk, és nem ismerőstől, akkor bizony zsákbamacska helyzet előtt állunk. A problémát az jelenti, hogy nem tudhatjuk, hogy az előző tulajdonosai hogyan bántak a járművel. Szervizelték rendesen? Estek-keltek vele folyamatosan? Pályáztak vele?

Ha tapasztalatlanok vagyunk ilyen téren, akkor azt javaslom, hogy egy hozzáértővel menjünk motort vásárolni. Viszont ha van bennünk egy kis affinitás a téma iránt, akkor a következő használt motor vásárlási ellenőrző lista segítségével a főbb területeket magunk is megvizsgálhatjuk.

A továbbiakban a személyes találkozás során vizsgálandó területekkel foglalkozunk, ami feltételezi azt, hogy a hirdetésben megtekintett motor felkeltette az érdeklődésünket, telefonon beszéltünk a tulajdonossal és a feltett kérdéseinkre megnyugtató válaszokat kaptunk.

Az első benyomás:

Nulladik lépésként vessük össze a forgalmiban, törzskönyvben szereplő alváz és motorszámot a motoron találhatóval, amiknek természetesen egyezniük kell.

Amikor először látjuk a kiszemelt motort, az legtöbbször elbillenti valamelyik irányba a vásárlási szándékot. Ha olyan vasat tesznek a szemünk elé, amelyik koszos, gondozatlan, akkor merüljön fel bennünk a kérdés, hogy ha eladáskor sem képes valaki “rendbe szedni” a motorját, akkor az hogyan bánhatott vele a hétköznapokban.?

Nézzük meg, hogy hol, hogyan tárolja a gépet. Állványon letakarva, vagy esetleg a falnak támasztva és a macskák alszanak rajta? Ezek a dolgok sok mindent elárulnak a tulajdonosról.

Ha az első benyomás pozitív, akkor alaposabban járjuk körbe a motort. Keressünk sérülésekre utaló jeleket. Például a fényezésen látható eltérés, csuszásra utaló jelek a kormányvégeken, lábtartókon, fék és kuplungkaron.

Kérdezzük meg a tulajt, hogy ő esett-e a motorral vagy tud-e valamilyen sérülésről, belföldi vagy külföldről behozott motorról van-e szó. Az ugye ténykérdés, hogy Magyarországon minden behozott autóban 150.000. km van, a behozott motorokban pedig 15.000. Nézzünk egy példát: Olaszországból behozott 5 éves Honda Hornet 15.000 km-rel. Ott, ahol szinte egész évben szezon van vajon mennyire reális ez?

Figyeljünk az ellentmondásokra. Legyen gyanús, ha túlságosan is sérülésmentes az idom egy sportmotoron, mert akkor lehetséges, hogy pályaidom volt rajta és az eredeti burkolat  pedig a padláson figyelt idáig, most meg ott csillog-villog előttünk. A másik pályázásra utaló jel, az átfúrt olajleeresztő csavar, ami kötelező elem, ha pályázni szeretnénk, ugyanis a furaton átfűzött drót meggátolja a csavar kiesését-elhagyását.

Az is árulkodó jel lehet, ha “egyedi festés” van a motoron, ugyanis legtöbbször így próbálják meg eltakarni a rommá tört idomokat. További kérdéseket vet fel az, ha nem típusazonos alkatrészt találunk felszerelve, bár ehhez már kicsit jobban kell ismernünk a kiválasztott fajtát.

Gondolok itt olyanra, hogy egy 2015-ös motoron egy 2010-es modell visszapillantója van. Vagy carbonmintás matrica a vázon, alatta pedig egy hatalmas csúszásnyom (megtörtént eset).

Alaposabb vizsgálat:

A motor eleje:

Kezdjük a vizsgálatot az első résznél, ahol nézzük meg alaposan a teleszkópokat. Egyrészt azért, mert egy drága alkatrészről beszélünk, másrészt azért, mert az állapota jó képet mutat a motor előéletéről. Keressünk rajta olajszivárgásra utaló jeleket. Ha egy kis esze van az eladónak, akkor persze letörli, de akad olyan is, aki még ezzel sem foglalkozik.  A próbakör után nézzük meg újból.

Ha sérülés nyomait találjuk rajta, vagy láthatóan újrafestették, akkor szólaljon meg a vészcsengő. Míg az olajszivárgás lehet “szimpla ” egykerekezés maradványa, addig a karcolások általában valamilyen borulás, baleset jelei, ezért nyugodtan otthagyhatjuk a kiszemelt példányt.

Nézzünk rá az első gumira. Milyen állapotú? Egyenletesen kopott, vagy esetleg féloldalasan, kagylósan? Összhangban van az eladó által prezentált történet az általunk tapasztalttal? A tulaj azt mondja, hogy a motor eldőlt egyszer a sztenderen azért van néhány karc itt-ott, közben meg azt látjuk, hogy ömlik az olaj a teleszkópszárból, a motor meg keresztbe megy, mint egy Tesco-s bevásárlókocsi. Nincs azzal baj, ha egy motor eldől és a burkolat nem makulátlan, a lényeg hogy tudjuk biztosan, hogy ez így történt.

Jöhet a féktárcsák, fékbetétek vizsgálata. A féktárcsának száraznak kell lennie, ha nem az, akkor nagy eséllyel a lecsorgó teleszkópolaj kente össze. Kopottsága árulkodik a megtett kilométerekről, esetleg el van lilulva, ami az intenzív használatra utal? A fékbetétek vastagságát is nézzük meg továbbá keressünk itt is szivárgásra utaló jeleket.

Vizsgáljuk meg a felnit, hogy nincs-e megütve valahol, vagy fényezve. Nincs-e túl sok centírsúly rajta. Ha már itt járunk, akkor nézzük meg a hűtőt, hogy találunk-e rajta sérülést. A fejidomhoz nézzünk be alulról, festés hegesztés nyomai után kutatva. A csavarok legyenek érintetlenek olyan helyeken, ahol normál használat során nem jár “szerelő”. A fékcsövekre is nézzünk rá, hogy repedezett-e. Általában megtalálható rajta a gyártási év. Ha azonos a motor évjáratával, akkor nagy eséllyel nem volt még cserélve hiába mondta azt a tulajdonos.

A váz és a motorblokk:

Alap igazság, hogy nem látunk bele a motorba és garancia semmire sincs, de azért a külső jelekből is következtethetünk néhány dologra.

Ha a váz ellenőrzése során bármilyen sérülést találunk, akkor a mustra nagyjából itt be is fejeződhet, ugyanis egy vázsérülést megnyugtatóan csak a váz cseréjével lehet orvosolni. Az pedig már a “párszázas” ajánlat kategóriába tartozik. Ha csúszás, hegesztés, festés, vagy bármilyen utólagos munkálat nyomait fedezzük fel, akkor azonnal zárjuk rövidre a látogatást és nézzünk egy másik motor után.

A blokk szemrevételezésénél keressük a megbontás nyomait, sérült csavarfejek, kilógó tömítőpaszta, stb. Keressünk olaj vagy hűtőközeg szivárgásra utaló jeleket. A motorblokkot érintsük meg, figyeljünk arra, hogy meleg-e. Ha előmelegítették nekünk a motort, az is legyen gyanús, pláne, ha annak ellenére tették ezt, hogy mi kifejezetten kértük, hogy hideg motorral várjanak.

A motor hátulja: 

A hátsó rész vizsgálatát is kezdjük a rugóstag ellenőrzésével. Nem szabad, hogy olajos legyen, a motor hátuljának lenyomásakor lassabban és egyenletesen kell visszaengednie. A hátsó gumi kopása is ad egy képet a pilótáról. A két oldalt kimaradó úgynevezett ‘majrécsík’ méretéből lehet következtetni, hogy egy rutinosabb kanyarvadász, vagy egy visszafogottabb,  a technikás egyenest jobban kedvelő tulajjal állunk-e szemben.

Ha a motornak ülés alatti kipufogója van és azon alul vastagon áll a ráégett gumi, akkor lehet hogy épp egy streetfighter motorját készülünk megvenni. Apropó kipufogó, az jó dolog, ha a gépen valami nagyhangú kályhacső figyel, az is jó, ha adják azt is a mocival, viszont kérjük el vele a gyárit is. Ha valamiért nincs meg, akkor tegyük fel a kérdést, hogy hova lett? Most őszintén, milyen épkézláb oka lehet annak, ha a gyári kipufogó eltűnik. A sérülésen kívül más nem nagyon jut eszembe. Másrészt a nagy hanggal sokszor a blokkból jövő kellemetlen zörejeket igyekeznek elnyomni. Ne dőljünk be ennek.

A felnit itt is vizsgáljuk meg az első felnihez hasonló módon. Jöhet a lánc és lánckerék vizsgálata. Nézzük meg, hogy mennyire ápolt. Forgatásra egyenletesen kell körbe fordulnia, nem szabad, hogy akadjon. A láncnak egyenletesen kell lógnia, a fogaskeréknél megfogva nem lenne szabad tudnunk hátra húzni. A fogaskeréknek nem szabad hegyesnek lennie. A lánc nem ugorhat fel foghegyre, hanem simán kell gördülnie. Ha bármilyen problémát tapasztalunk az már egy jó kiindulási alap az alkudozásnál. Ahol a lánc bemegy a blokkba, ott nézzük meg, hogy nincs-e kitörve egy darab a dekniből, ami egy előző láncszakadásra utalhat.

A féktárcsa-fékbetét ellenőrzést az első keréknél leírt szempontok alapján hajtsuk végre. A lengővillán is keressünk csúszásból származó karcolást, ütődést. Nézzük meg a műanyag elemek illeszkedését tüzetesebben. Nem lógnak-e esetleg, találunk olyan mélyebb karcokat, melyek utalhatnak bukásra. Vetessük le az ülést és nézzünk be oda is. Keressünk itt is sérülésre utaló jeleket. Az akkumulátort is vegyük szemügyre, ha itt található, továbbá figyeljük meg az elektromos vezetékek állapotát. Van-e utólagos szigetelőzés, vagy égésre utaló jel  a kábeleken. Az elektromos problémák eléggé költségesek tudnak lenni, nem beszélve arról, hogy nem egyszerű megtalálni a hiba okát sem.

A tesztvezetés előtt:

Idáig csak ‘pettingeltünk’, de most komolyan nekilátunk az ismerkedésnek. Üljünk fel a motorra és mozgassuk meg a kormányt mindkét oldalra ütközésig, már ha van ütköző és nem tört le egy borulásnál. Ha az egyik irányba jobban elfordul, mint a másikba, akkor az, az ütköző hiányára utal és ez pedig nem jó jel. Az sem, ha szorul valamelyik irányba, de az még mindig lehet egy kormánycsapágy probléma.

Ha mindent rendben találtunk jöhet a kezelőszervek ellenőrzése. Húzzuk be majd engedjük ki a kuplungot többször és figyeljünk, hogy hallat-e recsegő hangot, vagy akad-e kiengedéskor. Az akadozás oka lehet egy kirojtolódott kuplung bowden is, de mivel ez nem képvisel nagy összeget, így valószínű, hogy a tulajdonos azt kicserélte volna, tehát nagyobb problémával állunk szemben. A kuplungkaron keressünk hajlásra utaló jeleket. Húzzuk meg párszor a gázkart is így üresen és itt is nézzük meg, hogy akad-e.

Jöhet az első fékkar ellenőrzése. Van-e a végén karcolás, hajlott-e? Fékezést imitálva tartsuk meg a kart és nézzük meg, hogy elkezd-e beesni. Ha igen, az azt jelenti, hogy valahol elengedi a nyomást a rendszer, vagy nincs megfelelően kilégtelenítve, vagy  még soha nem cseréltek benne fékolajat. Ugyanezt végezzük el a hátsó fékkel is. A fékfolyadék tartályban az olajnak tisztának kell lenni. Az első féket behúzva rugóztassuk meg az első teleszkópokat és nézzük meg, hogy esetleg akadnak vagy szorulnak-e?

Most pedig adjuk rá a gyújtást és nézzünk rá a műszerfalra. Itt alapesetben csak az üresjárat jelzőnek és az olajnyomás visszajelzőnek szabad világítania. Most pedig jöhet az indítás. Ha beindult a motor, akkor az olajnyomás lámpának, lehetőleg azonnal el kell aludnia és nem szabad ki-ki villanni. Ha egy kicsit magasabbnak tűnik az alapjárat, az valószínűleg csak az automata szivató miatt van.  Hegyezzük a fülünket és figyeljünk a blokkból érkező zajokra. A legjobb, ha egy hozzáértő szaki is velünk van, aki meg tudja mondani, hogy amit hallunk, az természetes hang vagy egy probléma jele.

Amíg melegszik a motor alapjáraton, addig próbáljuk ki az irányjelzőt, és a távolsági fényszóró kapcsolóját, valamint a dudát is. Közben azért a fülünk a motort figyelje. Egyenletesen jár-e, egy idő után visszaesik az alapjárat a normál értékre? Ha már kellően bemelegedett a motor, akkor húzzunk pár nagyobb gázt és nézzük meg, hogy füstöl-e. Az én véleményem az, hogy akár gázadáskor, akár visszaengedéskor füstöl és nem kétütemű motorról beszélünk, – ráadásul egy fiatalabb példányt igyekszünk megvásárolni – akkor hagyjuk is a tesztvezetést, mert nem ezt a gépet kerestük. Persze ne keverjük össze a füstölést a hidegebb időszakban megjelenő gőzzel.

Kérdezzünk folyamatosan és figyeljük a válaszokat. Ha mást választ kapunk most, mint a telefonos beszélgetéskor akkor az legyen gyanús. Próbáljunk fogást találni az eladó által elmondott történeten, nyomozzunk, legyünk mi a C.S.I. motorvásárló.

Ha minden rendben és a tulajdonossal már megegyeztünk a próbakör előtt az esetleges károkozás esetén felmerülő költségek tekintetében, akkor irány a közút.

A tesztvezetés:

A legfontosabb dolog az, hogy ne vegyünk meg úgy egy motort, hogy előtte nem próbáltuk ki. Ha tapasztalatlanok vagyunk, akkor megkérhetünk valakit, akiben megbízunk és tudja, hogy mire kell odafigyelni.

Amit a próbaút során meg kell vizsgálni, hogy a sebességi fokozatokat végig lehet-e kapcsolni rendesen oda-vissza. Menet közben csináljunk minden sebességben néhány intenzív gyorsítást, majd hagyjuk motorfékkel lassítani. Figyeljünk, hogy ad-e furcsa hangokat, esetleg kidobja-e az adott fokozatot, vagy megcsúszik-e a kuplung.

Próbáljuk ki a fékeket, nézzük meg, hogy húz-e valamerre a motor, vagy remeg esetleg a fékezés során. Vigyük el egy kanyargósabb útszakaszra, ahol nézzük meg, hogy mindkét irányú kanyarban egyformán viselkedik-e. Például nem esik-e be a balos kanyarba és alig lehet betörni a jobbosba. Keressünk egy egyenes szakaszt és engedjük el a kormányt óvatosan és nézzük meg, hogy húz-e valamerre a motor. Majd egyenletes gázzal haladva nézzük meg, hogy nem rángat vagy remeg esetleg. Figyeljük a műszerfalat, hogy kivillan-e menet közben valamilyen hibalámpa.

Ha mindent rendben találtunk, akkor menjünk vissza a tulajdonoshoz és ismét nézzük át gyorsan a teleszkópokat, fékeket, a motorblokkot szivárgás nyomai után kutatva. Ha ismét nem találunk problémát, akkor jöhet az alkudozás és az esetleges vásárlás.

Ellenőrző lista használt motor vásárlásához: Összegzés

Látható, hogy egy használt motor átvizsgálása összetett feladat, ami sok időt vesz igénybe, cserébe viszont jelentősen csökkenthetjük azt rizikófaktort, ami egy ilyen jármű esetében előfordulhat. Ha teljesen biztosra szeretnénk menni, akkor vigyük el egy szakszervízbe, ahol hozzáértő szemek vizsgálják át a motort és adnak egy hivatalos véleményt az állapotról. Ennek a költsége általában töredéke a motor árának, cserébe viszont nyugodtak lehetünk afelől, hogy mi mindent megtettünk. Ha az üzlet megköttetett, akkor az első dolog a kötelező felelősségbiztosítás megkötése legyen.

Balesetmentes közlekedést!